2013. augusztus 28., szerda

1. Kutyás Flashmob - Veszprém


2010. június 1., kedd

Angie és a 4TAPPANCS - 13

Sziasztok !

Attól persze, hogy ivartalanítva lettem még simán lehetett nagyokat kirándulni, az elmúlt hetekben.

Az igaz, hogy a Balatonfüred fölött, a Tamás hegyen álló, fából épített 3 emeletes Jókai kilátó létráját nem engedte nekem egyedül a GAZDI megmászni. A nyakába vitt föl, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Balatonra, Balatonfüredre és a Tihanyi - félsziget irányába, - majd szintén a nyakába véve cipelt le.





Az Óvári-kilátóhoz, Balatonalmádiban azonban már teljesen egyedül mentem, szaladtam föl, meg le.










Amikor meg Tihanyban voltunk kirándulni, akkor már úgy kellett visszahívniuk és megfogniuk engem, hogy ne rohanjak bele ezzel az alkalmi ismerős Beaglevel a Belső tó vizébe, sem pedig egyéni érdeklődésem okán a szürkemarhák közé a karámba.





Az Aranyház-gejzírkúp szikláira, - ami a Külső tó és a Belső tó között van, - szintén egyedül rohantam föl, ha bár közben nagyon izgatottan kellett szimatolnom, ugyan is a közelben egy birkanyáj legelt.

2010. május 7., péntek

Angie és a 4TAPPANCS - 12

Sziasztok !
Elnézést amiért sokáig nem jelentkeztem, de az elmúlt hetek számomra az 'ivartalanítás jegyében' teltek.
Mit is kell ivartalanítás alatt értenetek?
Elmondom nektek röviden, mert jelenleg meglehetősen kevés GAZDInak van megfelelő ismeretanyaga és rálátása a jelenleg használatos, a KUTYA szaporodó képességét megakadályozó beavatkozásokról, - ezért most én egy kicsit a saját megélt tapasztalataim alapján erre rásegítenék.
A KUTYA ivartalanítása, - a nemünktől függetlenül, - azt jelenti, hogy olyan operatív beavatkozást hajtanak végre rajtunk, aminek következtében a szaporodási képességünk végérvényesen és visszafordíthatatlanul megszűnik. Mivel a beavatkozás következtében, - kasztráció esetén, - nem maradnak a szervezetünkben nemi sejtek, szinte teljesen megszűnik a nemi hormonok termelődése is. Ennek két következménye van a mi további életünkben: elvesztjük a szaporodási képességünket, és egyúttal rendkívül alacsony szintre redukálódik a szervezetünkben a nemi hormonok képződése. A hormonokról tudnotok kell, hogy azokat a testünk a saját szükségleteire termeli, és két irányba van hatásuk: egyrészt magára a testünkre, másrészt a viselkedésünkre. Például, nekünk szukáknak az estradiol-17β és az ösztrogén nevű hormonokat a petefészkünk sejtjei termelik, a progeszteron nevű hormont pedig a tüzelési folyamat során, az ovulációt követően a sárgatest termeli.
Azt már nem magam tapasztalatából, ha nem a GAZDItól tudom, hogy a kanok esetében a tesztoszteron és a DHEA nevű hormonokat a here sejtjei termelik.
A gyakorlatban ennek a ma már rutinszerű beavatkozásnak két változata lehetséges.
Sterilizáció:
- Ezt a hozzám hasonló szuka KUTYÁk esetében úgy csinálják, hogy a petevezetéket elvágják. Ezáltal a KUTYA fogamzásképessége és egyúttal szaporodási képessége megszűnik, de a szexuális ciklusa, a tüzelés jelensége, - a szexuális hormonok működése, - megmarad. Attraktív marad a kan KUTYÁk számára, a nemi szervein keresztül kibocsájtott szaganyagok alapján a kan KUTYÁk továbbra is párzásra alkalmasnak ítélik, a szokásos vérzési jelenség is változatlan marad.
- A kan KUTYÁkk esetében az ondóvezetéket vágják el.
Kasztráció:
- Nálunk, szuka KUTYÁk esetén, a kasztráción belül is további két beavatkozási mód különböztethető meg.
1./ amikor csak a petefészek kerül eltávolításra (Ovario ektómia),
2./ amikor a petefészek mellett a méh is, - amely a tulajdonképpeni szexuális hormonokat termeli, - teljes eltávolításra kerül (Ovariohysterektomie). Ez utóbbi a legtöbbet használt és legelterjedtebb módszer, mivel ennek következtében megváltozik a hormonháztartásunk, természetesen elmarad a periodikus tüzelési jelenség, elvesztjük az attraktivitásunk jelentős részét a kanokkal szemben, és ami a lényeg: megtermékenyíthetetlenné válunk.
EZT CSINÁLTA A DOKI BÁCSI NÁLAM IS !!!
- A kanoknál a kasztráció során a KUTYA mindkét heréjét eltávolítják.
(Remélem a fentiekből kiderült számotokra, hogy azért biológiailag és állategészségügyileg ma már ez nem feltétlenül egy "kipakolás".)
Az operáció során a beavatkozáshoz egy nyílást vágtak a hasamon, (a kanok esetében elegendő egy 2-3 cm hosszú nyílás a bőrön, a herezacskók előtti részen) de előtte narkózis injekciót kaptam és átaludtam az egésszet, így aztán ne kérdezzetek olyan hülyéket, hogy "mit éreztél Angie ?" A narkózisról annyit mondhatok, hogy az alváshoz hasonló, de teljesen öntudatlan állapot. Egyébként az egész művelet elkészültével összevarták a hasamon a bőrt és én meg fölébredtem.
Annak érdekében, hogy ne nyaljam és rágjam a sebet, a varratot, kaptam én is a közismert műanyag gallérból.
Néha levették a GAZDIék, de mivel én igyekeztem a fejemmel úgy ügyeskedni, hogy elérjem a sebet, a GAZDInéni még egy pólóját is rám húzták. De első körben ebből is sikerült kibujnom, ezért azt találták ki, hogy átfűzték rajta a nyakörvemet.



Lábadozás közben hallottam, hogy ennek az egész ivartalanításnak rám nézve még egyébb egészségügyi előnyei is vannak:
- én eléggé fiatal korban (26 hetes) lettem ivartalanítva, ezért nagyon kicsi az emlődaganat képződésem kockázata
- mivel az első tüzelést megelőzően lettem ivartalanítva, nálam az emlődaganat képződés kockázata 0,5%
- ha a GAZDIék megvárták volna, hogy már kétszer is tüzelek és csak ezt követően lettem volna ivartalanítva, akkor a kockázat az emlődaganat képződésem kockázata ugyanakkora lehetett volna, mint a nem ivartalanított szukák esetében (26 %)
- mivel az első tüzelést megelőzően lettem ivartalanítva, a ciszta, hyperplázia, és daganatos megbetegedések kockázata nálam a minimálisra csökkent.
HURRÁ !!!!!
Egyébként 3 nap után már ismét rohangáltam, 10 nap után meg ismét belementem a Balatonba.



2010. május 6., csütörtök

KUTYAKOZMETIKÁBAN TÖRTÉNT Nr. 5.

Amióta ezzel foglalkozom, rengeteg "érdekes" emberrel találkoztam. Több helyre járok rendszeresen házhoz KUTYÁt nyírni, de van egy vendégem, akire nagyon sokat gondolok.... Egy spániel...
Amikor először mentem ki, akkor a GAZDI panaszkodott, hogy az előző KUTYAkozmetikus majdnem kopaszra nyírta és soha, semmilyen fazont nem vágott a KUTYÁnak.
Először nem igazán értettem, hogy miért, de később rájöttem.
Megnyírtam a KUTYÁt úgy ahogy kell, majd eltelt egy hónap, két hónap..., majd fél év múlva hívtak megint, hogy le kéne nyírni, mert nagyon rossz állapotban van. A "nagyon rossz" az nem volt igazán helytálló kifejezés, mert amikor megláttam, legszívesebben otthagytam volna. A bundáján csomókba állt a sár és a hó, a fülén szintén. Olyan nehéz volt a fején a szőr, hogy szerencsétlen alig bírta emelni a fejét. Másfél órán keresztül mostam, mire a sarat nagyjából ki tudtam szedni a bundájából. A szőre annyira össze volt állva, hogy nem tudtam nyírógéppel nyírni, ollóval kellett majdnem centinként haladnom. 5 órán keresztül dolgoztam, a - mellesleg 15 éves, - állaton. Teljesen rövidre nem engedték nyírni a szőrét, mert "kinti kutya" és "nem szabad, hogy megfázzon". A végére annyira elfáradt, hogy remegtek a lábai és állni is alig bírt. Ekkor megmondtam a GAZDInak, hogy ez az állatkínzás egyik formája és legyenek szívesek legalább 2 havonta hívni, - a KUTYA érdekében, - mert ez így nem megoldás.
Sajnos rengeteg hasonló eset van, hogy a GAZDI nem törődik igazán azzal, hogy mi is lenne jó a kedvencének és észre sem veszi (vagy nem érdekli?) hogy a kutyája szenved és nem érzi jól magát, kb. 5-6 kiló plusz szőrrel a testén.
Nem tudom mi lehet a megoldás?
Mert az, hogy mi KUTYAkozmetikusok elmagyarázzuk ezeket a dolgokat, kevésnek bizonyul.


Szabó Kata
szkata8@gmail.com





























(A fenti képek egy hasonló esetet dokumentálnak !)

2010. március 26., péntek

GAZDIK ÍRTÁK Nr. 4

Leírhatatlan megkönnyebbülést érzek, mióta eljött segíteni! KÖSZÖNJÜK!!!

Először tapasztaltam a következőket:
1. Teljesen komolyan veszik a problémánkat.
2. Valóban erőszakmentes módszerekkel ismertetnek meg, ami eredményhez vezet.
3. Egy tréner, aki nem törekszik helyszíni hatásvadászatra, ezáltal a kutyussal én dolgozhatok, együtt érhetünk el sikereket! :-)
Olyan ez, mint amikor hosszú idő után levegőhöz jutunk. Már azt hittem, én vagyok túl körülményes, mivel a korábbi "szakemberek", akikkel beszéltem megmosolyogtak vagy arról győzködtek: a kutyus túléli a lökdösést, kiabálást, pórázon rángatást, indokolatlan megfélemlítést és semmi baja nem lesz, nem romlik meg a kapcsolatunk.
Amióta elhatároztam, nem vagyok hajlandó ezen elveket vallani s a gyakorlatot folytatni, ÁLMOS ismét felmászik az ölembe, szabadon örülünk egymásnak, mikor hazaérek, mosolyra húzódik a pofija és én sem érzem magam kiképzőtisztnek. Kezd minden olyan lenni, mint régen.
A korábbi, magukat "szakembernek" mondók, javítandó/megszerelendő tárgyként tekintettek ÁLMOSra, nem értették meg, mennyire fontos a mi bizalmi viszonyunk. Istenem! Egyik cikkében olvastam, elég megállni vagy megfordulni a póráz húzásakor. No... a nálunk járt hölgy szerint az baromság. Amióta a megállásos, Turid Rugaas módszert használom, egész jól haladtunk, szép nyugodtan sétált.
Elhangzott az is egy kutyaiskolát vezető ember szájából: ÁLMOS túl jó kutya nekem, kezdő gazdinak. Ő kutyatartót mondott. Viccesen javasolta, cseréljük el kutyáinkat... Agyrém! Nagyon sokáig rosszul éreztem magam a megjegyzés miatt.
Szóval igazán köszönjük, hogy ellátogatott hozzánk és direkten meg közvetetten is megerősített engem a korábbi ösztönös, kutyákhoz való hozzáállásomban!
Bár minél több gazdinak lenne ilyen tapasztalata és öröme!


Panyi Zita