2010. március 26., péntek

GAZDIK ÍRTÁK Nr. 4

Leírhatatlan megkönnyebbülést érzek, mióta eljött segíteni! KÖSZÖNJÜK!!!

Először tapasztaltam a következőket:
1. Teljesen komolyan veszik a problémánkat.
2. Valóban erőszakmentes módszerekkel ismertetnek meg, ami eredményhez vezet.
3. Egy tréner, aki nem törekszik helyszíni hatásvadászatra, ezáltal a kutyussal én dolgozhatok, együtt érhetünk el sikereket! :-)
Olyan ez, mint amikor hosszú idő után levegőhöz jutunk. Már azt hittem, én vagyok túl körülményes, mivel a korábbi "szakemberek", akikkel beszéltem megmosolyogtak vagy arról győzködtek: a kutyus túléli a lökdösést, kiabálást, pórázon rángatást, indokolatlan megfélemlítést és semmi baja nem lesz, nem romlik meg a kapcsolatunk.
Amióta elhatároztam, nem vagyok hajlandó ezen elveket vallani s a gyakorlatot folytatni, ÁLMOS ismét felmászik az ölembe, szabadon örülünk egymásnak, mikor hazaérek, mosolyra húzódik a pofija és én sem érzem magam kiképzőtisztnek. Kezd minden olyan lenni, mint régen.
A korábbi, magukat "szakembernek" mondók, javítandó/megszerelendő tárgyként tekintettek ÁLMOSra, nem értették meg, mennyire fontos a mi bizalmi viszonyunk. Istenem! Egyik cikkében olvastam, elég megállni vagy megfordulni a póráz húzásakor. No... a nálunk járt hölgy szerint az baromság. Amióta a megállásos, Turid Rugaas módszert használom, egész jól haladtunk, szép nyugodtan sétált.
Elhangzott az is egy kutyaiskolát vezető ember szájából: ÁLMOS túl jó kutya nekem, kezdő gazdinak. Ő kutyatartót mondott. Viccesen javasolta, cseréljük el kutyáinkat... Agyrém! Nagyon sokáig rosszul éreztem magam a megjegyzés miatt.
Szóval igazán köszönjük, hogy ellátogatott hozzánk és direkten meg közvetetten is megerősített engem a korábbi ösztönös, kutyákhoz való hozzáállásomban!
Bár minél több gazdinak lenne ilyen tapasztalata és öröme!


Panyi Zita

2010. március 18., csütörtök

Angie és a 4TAPPANCS - 11

Sziasztok !

Itt a tavasz, vége a télnek.
Ezt abból lehet tudni, hogy kisütött a nap és a parton elolvadt a hó, és a füvön lehet szaladni a Freesbee és a labda után.


De az igazi nagy tavaszkezdetet az jelentette, hogy az egyik nap a szél összetörte a jeget a Balatonon és átfújta a déli partra.
Az O.K. hogy én még ilyet nem láttam, - mentem, szimatoltam, kerestem a jeget, próbáltam rátenni a tappancsaimat, de nem olyan volt mint ahogyan az elmúlt hónapokban megszoktam, mert most mozgott és hullámzott, vagy is víz volt - de a GAZDIék sem látták még ezt a természeti jelenséget. Ezért átmentünk, autóval megnézni.

Hát ezt láttuk, és én szépen fölmásztam a jéghegyre és igyekeztem volna minden repedésbe beleszimatolni, de hát rengeteg volt, - ezért inkább csak büszkélkedtem a 8 - 10 méter magasban mint Magyarország egyetlen jéghegymegmászó-tipusú Border Collieja.










Egyébként nem egyedüli kutya vagyok aki ezzel a jégmászási dicsőséggel büszkélkedhet, több GAZDI is elhozta házikedvencét.

2010. március 4., csütörtök

ANGIE és a 4TAPPANCS - 10

Sziasztok !
A GAZDI évekig volt az egyik kutyás magazin szakírója és sikerült neki nagyon sok olyan információt közzé tennie amelyek valamilyen nézőpontból elsők voltak a magyar nyelvű kinológiai ismeretterjesztésben.
Nagyon sokszor emlegette ezekben az írásaiban a 'szocializáció't. Most meg én is sokat hallom ezt tőlle.
Szerinte az a kutya, amelyiknek nincs biztosítva, hogy különböző szociális kapcsolatokba kerüljön a valós világgal, annak az életét pszichikai és lelki hiányokkal kell élnie. No én nagyon remélem, hogy nem leszek ilyen. A GAZDI szerint a jelenlegi kutatási eszközökkel egyértelműen kimutatható, hogy a megfelelően szocializált kutyáknak fejlettebb szerkezetű és nagyobb térfogatú az agya, mint a nem szocializáltaknak. (durván leegyszerűsítve: egy jól szocializált kutya OKOS, egy nem jól szocializált kutya BUTA). No meg azt képzeljétek el, hogy a vadon élő farkasoknak, - amelyeknek az életben maradásukhoz a természet és a környezet ingerei, hatásai ellen, születésüktől kezdve a halálukig, folyamatosan ellen kell állniuk, - kb. 1/6 résszel nagyobb az agyuk, mint egy ugyanolyan méretű kutyának. A fentieknek a GAZDI és a tudósok szerint az a magyarázata, hogy azoknak az állatoknak, amelyeknek folyamatosan fizikai és pszichikai elvárásoknak kell megfelelniük, azoknak a szervezete több neuront termel, ezért több agysejt termelődik, illetve a meglévők tovább maradnak életben. Azok a kutyák, amelyeket kölyökkoruktól kezdődően csak kevés fizikai, szellemi és lelki inger ér - mert hiányzik a megfelelő szocializáció, például keveset találkozhatnak és játszhatnak másik kutyákkal, - kevésbé viselkednek elfogadhatóan a környezetükkel, az emberekkel és fajtársaikkal szemben.
Ezért nekem a GAZDI mindig megengedi, hogy játszak másik kutyával.
Itt a képeken azt láthatjátok, hogy a BRÚNÓ val birkozunk.



Sajnos azonban néha azt is tapasztaljuk, hogy a helytelen tanácsok és a gazdik nem megfelelő elméleti és gyakorlati hozzáállása a kölyökkutyák szocializációjához sok esetben teljes mértékben rossz irányba viszi a dolgokat. Ma reggel találkoztunk egy idős nénivel, akinek a Beagle kutyája már messziről 'játékra hívó' testbeszédjeleket mutatott felém, de a nem engedte el a néni a pórázról. Közelebb érve láttuk, hogy egy befelé fordított szöges nyakörv volt rajta.
Társállattartás Magyarországon 2010-ben, ahogy a GAZDI mondaná: "a baj az, hogy itt nemcsakagyurcsányhülye"